2013. április 27., szombat

26.rész- Újra együtt

 Zayn egy jó ideig nem mondott semmit, csak döbbenten meredt rám. Félve vártam a reakcióját, hogy vajon mit fog mondani. Hogy vajon szeret-e még engem.
- Mit csinálsz?- rázta meg a fejét.
- Mindegy. Semmit. Hülyeség az egész.- hajtottam le a fejem.- Most megyek.
- Hova?- felálltam, és egy kis időre rá ő is.
- Nem tudom.- vontam meg a vállam.
- Nincs kedved addig megszállni nálunk?- vetette fel az ötletet. Nem tudtam, hogy ez most jó ötlet lenne-e.
- Ööö...hát ha nem zavarok.- válaszoltam végül.
- Dehogyis! Gyere!- átvette tőlem a bőröndöt, majd csak sétálni kezdtünk. Én szépen lassan kullogtam utána. Összezavarodtam. Amikor újra megkérdezte már annyira nem voltam bátor, hogy kimondjam. Berezeltem, hogy mi van akkor, ha az érzés már nem kölcsönös. Ha ő már valaki mást szeret, és nem engem.
 Amikor odaértünk a házuk elé a villanyok még égtek. Zayn benyitott, én pedig lassan besurrantam. Minden szem rám szegeződött. Először döbbent tekintetek fogadtak, aztán mindenki arcára kiült egy széles mosoly.
- Hey haver! Mit nem mondtál el nekünk?- vigyorgott Louis.
- Mi történt itt?- nézett ránk perverzen Harry.
- Semmi csak az a "kedves" James barátja megerőszakolta, ma pedig kidobta a házból.- újságolta el röviden Zayn. Mindenki arcáról lehervadt a mosoly.
- Jézusom, de ugye jól vagy?- jött oda Niall.
- Persze, semmi bajom!- öleltem át.
 Leültünk vacsorázni. Még soha életemben nem ettem annyit. Büszkén kijelenthetem, hogy többet ettem, mint Niall. Képzelhetitek...
 Aztán leültünk felelsz vagy merszezni. Már egy jó ideje játszottunk, és nagyon megdöbbentett, hogy a fiúk nem találtak eszement hülyeségeket, hanem egész normálisan játszottak. Nem értettem. Hiszen akiket utoljára láttam, azok a hülyéskedő, vicces, örökké fiatal, idióta "gyerekek" voltak. Most pedig tök komolyak.
- Fiúk!- szóltam.
- Hmm?- Louis.
- Mióta vagytok ilyen komolyak?
- Nem is olyan régóta. Nem...mi nem akartuk...de nem játék amiket néhány Directionator írni tud.- sóhajtott Liam.
- És? Na ne már, hogy ezért képesek lennétek feladni mindent! Na és Larry?- kerekedtek ki a szemeim. Harry és Louis egymásra néztek.
- Vége...- mondta Harry. Lefagytam.
- Mi?! Larry-nek nem lehet vége!!
- Sajnos muszáj Sophie. Lebuziztak!- Niall.
- De fiúk! Gondoljatok már bele! Aki eddig utált titeket, csak azért nem lesz rajongótok, mert vége lett Larry-nek, vagy csak mert már nem vagytok olyan viccesek...
- Lehet, hogy nem lesznek rajongók, de legalább már nem lesz okuk azt mondani, hogy buzik vagyunk.- Zayn.
- Akkor előveszik a régebben készült felvételeket! Azt fogják mondani, hogy aki akkor buzi volt, akkor most mi változna! Komolyan fiúk, akkor gondoljatok a Directionerekre! Akik abba a One Direction-ba szerettek bele, akik régen voltatok! Akik éveken át kitartottak mellettetek, és hevesen ellenkeztek, és vitáztak a Directionatorok ellen! És ti..akikért harcoltak, feladjátok?!
- Ebben van valami...mi ezt nagyon is sajnáljuk.- állt fel Louis.- De nem lehet így élni.
- Sajnos igaza van.- helyeseltek a fiúk. Majd a végén mindenki felállt, így már csak én és Zayn maradtunk ott a földön egyedül.
- Jól vagy?- kérdezte.
- Persze. Furcsa, hogy így gondolkoztok. Régen még a fanok voltak a legfontosabbak.- sóhajtottam.- Mindegy is. Minden és mindenki változik.
- Sajnálom, hogy már nem azok vagyunk, akikbe beleszerettél.
- Én is. De nem azért szerettelek a kapcsolatunkban, aki a bandában voltál, hanem azért aki a való életben. Ha nem is sok, de van különbség. Mármint akkor még volt. Most már nem tudom.- csóváltam meg a fejem.
- Fel kéne menni. Gondolom már te is fáradt vagy.
- Igen, menjünk.- felálltam, és hagytam, hogy Zayn előremenjen. Lassan követtem őt. Amikor felértünk, kivettem a bőröndömből a fogkefém, és a pizsamámat kezdtem keresni.
 Nem találtam. Persze, ott maradt a földön!! Bakker...
- Zayn! Ez egy kicsit gáz lesz, de...tudnál adni egy pizsit?- nevettem.
- Persze!- odasietett a szekrényéhez, és a legfelső polcról levette az én régi nyuszis pizsim.- Tessék. Megfelel?
- Tökéletes.- mosolyogtam.- Akkor én használatba is venném a fürdőt, oké?
- Menj csak.- bólintott. Kimentem a szobából, be a fürdőbe. Bezártam az ajtót, és az első dolgom az volt, hogy mélyen magamba szívtam a pizsi illatát. Zayn illata volt, amit mondanom sem kell, hogy imádok!
 Gyorsan lezuhanyoztam, majd kimentem. Zayn már egy alsóban feküdt az ágyon. Végignéztem a tökéletes felsőtestén.
- Az a baj, hogy csak egy ágy van. Hajlandó vagy még mellettem aludni?- ült föl, ahogy meglátott.
- Mi?! Ööö...persze!- ráztam meg a fejem. Kiterítettem a törölközőm, majd belülre bemásztam.
- Még mindig belül szeretsz aludni?- fordult felém. Bólintottam, miközben a gyönyörű barna szemeit fürkésztem.
- Sophie! Amikor ott voltunk a padnál, akkor azt mondtad nekem, hogy...hogy...szeretsz?- kérdezte. Lehajtottam a fejem. Bár-mivel már lekapcsoltuk a villanyt, és sötét volt- nem láthatta volna meg, hogy elpirultam.- Ne! Kérlek nézz rám!
- Oké...igen azt mondtam. Mert ez van Zayn! Állatira szerelmes vagyok beléd!- mondtam ki végre.
- De..akkor miért nem mondtad el még egyszer?
- Mert...elbizonytalanodtam. Hogy mi van akkor, ha te már mást szeretsz. Akkor tökre beégek.- vallottam be őszintén.
- Sophie! Én bármikor-bárhol szeretni foglak! Ne aggódj, én mindig itt leszek neked! Hiszen azért találtuk meg egymást újra! Ez így van megírva!- mosolygott. Nagy kő esett le a szívemről.(zene)
- Ezek szerint...az érzés...hogy te is...szeretsz?- nyögtem ki nagy nehezen.
- Ezt mondtam! Mindig, bárhol-bármikor!- egyre közelebb jött, és a végén....MEGCSÓKOLT! Évek után először. Rámásztam, és beletúrtam a hajába. Már hosszú ideje csókolóztunk, és csak levegővételért álltunk meg, amikor Zayn elkezdte lehúzni rólam a pólómat.
- Szabad?- fejezte be éppen amit csinált.- Készen állsz?
- Igen Zayn! Most döntöttem el, hogy akarlak!- mondtam ki határozottan, majd ismét megcsókoltam. Ő tovább húzta rólam, majd a végén a póló le is került rólam. Rajtam már csak egy gatya volt, rajta pedig csak egy alsó.
 Aztán a végén azok is lekerültek rólunk, majd végre először megtörtént életem szerelmével is!

*Reggel*

 Életem legjobb estéjében volt részem tegnap! Zayn mellettem még nagyon szuszogott. Lassan persze ő is ébredezni kezdett.
- Jó reggelt!- mosolygott rám, mikor felébredt.
- Neked is!- nyomtam egy csókot a szájára.
- Éhes vagyok.- mondta. Felnevettem.
- Na mi van?! Szerepet cseréltetek Niall-el?! 
- Még az is lehet.- mondta, miközben felállt. Gyorsan felkaptunk pár göncöt, és már indultunk is volna le, amikor én megpillantottam egy tárgyat a földön.
- Zayn...mond, hogy abból még volt neked!- mutattam rá ijedten. Kétségbeesett tekintettel nézett vissza rám, miután már ő is szemügyre vette a tárgyat. Lassan megcsóválta a fejét.
- Nem volt...tegnap nem használtunk...óvszert....

2 megjegyzés:

Dikaa írta...

anyuuuuuuuu!!!!! *_________* ez így közvetlen ébredés után nagyon jól jött :D végre együtt vannak <3 és lehet, hogy lesz egy kisebb Malik?! :) várom a kövit ;) <3

Rubii:3 írta...

kösziii :D <3 majd hozom valamikor :// nem tom mikor...