Halika!!! :) Tudom, azt mondtam, hogy ma nem lesz új rész, de még van egy kis időm, ezért írok egy rövidke részt. Bocsi, hogy rövid, de most ennyire futja az időm. Na akkor jó olvasást!! :) Puszi xxx
Reggel kopogásra ébredtem fel. Morogtam egy "szabad"-ot csukott szemmel. Hallottam, hogy az illető be akar jönni, de nem tud, mert az ajtó be van zárva.Úgy tettem, mintha nem hallanám a próbálkozásait, de egyre hangosabban kezdte ütni az ajtóm, ezért felkeltem, és kinyitottam az ajtóm. Dan állt ott.
- Reggelt, húgi!- nyomott egy puszit az arcomra.
- Csá. Mit akarsz hajnalok hajnalán?!
- Anyuék mesélték, hogy tegnap sírva jöttél haza, ezért gondoltam, hogy ki akarod önteni a szíved szeretett bátyádnak!!
- Bocsi Dan, de rosszul gondoltad...- válaszoltam őszintén. Ő csak halványan rám mosolygott, majd elment. Én elmentem lezuhanyozni, felöltözni stb., majd lementem. Semmi kedvem nem volt anyuéknak beszámolni róla, csak nem tudtam, hogy hogyha megkérdezik, hogy mi volt a bajom tegnap, akkor mit mondjak. Már pedig tuti, hogy megfogják kérdezni...Lementem, és rögtön a hűtő felé vettem az irányt. Nem fogok leülni velük TV-t nézni, hanem inkább felmegyek és ott nézem a sajátomat. Csináltam müzlit, majd fogtam a tányérom, és indultam is a lépcső felé.
- Kicsim, gyere csak ide egy kicsit!- szólt oda nekem apa. Király, ezt bebuktam...
- Igen apa?- sétáltam oda.
- Mi volt a tegnapi cirkusz?- kérdezte anya.
- Anya,apa....most nincs kedvem beszélni róla....sajnálom....- a mai napokban jöttem rá, hogy milyen furcsa mintája van a cipőmnek, annyit fürkésztem.
- Akkor majd ha úgy érzed mond el!!- mosolygott rám Dan. Nagyon hálás voltam neki. Bólintottam, majd amikor anyuék rosszallóan rá néztek, én tátogtam neki egy "köszönöm"-öt,majd felmentem a szobámba, és bekapcsoltam a TV-m. Szinte mindig zenecsatornákat nézek, és most egy olyan csatornára esett a választásom, ahol még nem ilyen nagyon profi énekesek énekelnek, hanem kezdők, más dalait. Most éppen a Gardiner Sisters lánycsapat énekelte a Kiss You-t. Elég jól énekelnek, bírom őket!!( itt van a link, ha érdekel: http://www.youtube.com/watch?v=GieTiOm2Tf8) Miután végeztem a kajával, bekapcsoltam a gépem, mert már nagyon régen voltam fent twitteren. Mikor felmentem rögtön a kezdőlapon láttam egy tweet-et Zayntől: tegnap nagyon jól éreztem magam, majd megismételjük!! ;) Remélem tudja magáról az, akire gondolok!! <3
Direkt csinálja ezt velem?! Csak azért sem leszek miatta letört...Kint esett az eső, de nem érdekelt. Felvettem egy kapucnis pulcsit, feltettem a kapucniját, egy fehér szaggatott farmert(ami bevallom annyira nem volt jó ötlet), és lementem. Anyuék nem nagyon akartak elengedni, mert szerintük megfogok fázni, de elmagyaráztam, hogy nekem most időre van szükségem,és végül nagy nehezen beleegyeztek. Megint kimentem a tóhoz, de most reméltem, hogy nem lesz tényleg senki. Félreértés ne essék, nagyon jól éreztem magam Justinnal tegnap, de ha mondjuk Zayn ma is vele látna...bár miért ne?! Ha őt tényleg nem érdekli, akkor engem miért érdekeljen?! Na jó, de én nem szeretnék más fiúval lenni, csak vele...de ugye ez már nem lehetséges...szokásom szerint leültem a stégre, nem érdekelt, hogy vizes. Csak néztem ki a fejemből, és ahogy Zayn járt benne, megint egy gombóc keletkezett a torkomban...már olyan közel voltam,hogy valóra váljon az álmom, és nem....mégsem...a könnyek megint elkezdtek folyni az arcomon. Ez olyan, mint a mesékben...az időjárás pont a hangulatomat tükrözi...
- Szia!- hallottam meg egy nagyon ismerős hangot a hátam mögül, amit bárhol felismernék. Gyorsan megtöröltem az arcom, és hátrafordultam.
- Szia Zayn!- mondtam halkan.
- Te sírtál?- kérdezte aggódva, miközben leült mellém, és az arcomat fürkészte.
- Nem...
- Ne hazudj! Látom!
- Na jó...csak egy kicsit...és te hogy-hogy itt vagy?- tereltem a témát.
- Ezt én is kérdezhetném...- mosolyodott el.
- Nem, csak...én azt hittem, hogy...hogy a barátnőddel vagy...- mondtam ki, és ismét lehajtottam a fejem.
- Mi?! Nekem...de hát....én...figyelj Sophie!- emelte fel a kezével a fejem- Amikor tegnap megláttalak azzal a fiúval, az nekem nagyon rossz volt, mert...nagyon jól éreztem magam, és talán valami többet is kezdtem érezni, mint puszta barátság...de amikor megláttalak vele, azt hittem, hogy ez nem kölcsönös...ezért...kitaláltam, hogy találkozóm lesz, ilyen hirtelen izéből, és a tweet...hát az sem szólt senkinek...Bocsánat...- most ő hajtotta le a fejét. Nagyon nagy kő esett le a szívemről, és egyben...leírhatatlanul örültem is...el is pirulhattam, amikor azt mondta, hogy többet érez puszta barátságnál. Meg akartam törni a kínos csöndet, ezért csak ennyit mondtam:
- Zayn! Az érzésed...kölcsönös....- erre felkapta a fejét- és nem úgy, mint Zayn Malik a One Directionból, hanem, mint Zayn Malik!! Mert tényleg nagyon jó ember vagy! Minden megvan benned...vicces vagy, de tudsz komoly is lenni...megértő...és mindezek mellett nagyon jóképű is!! És a többi pedig csak hal a tortán!- mosolyogtam rá. Ő felnézett, én pedig belenéztem a gyönyörű barna szemeibe, és teljesen elvesztem bennük...ő pedig csak elkezdett közelíteni felém...és akkor...
- Ti meg mit csináltok?!
2 megjegyzés:
wáááá *________* újat!!!! MOST!!! :D imádom!! ♥
pillanat és hozom!!! :D kössziiiiiiiiii <3 :DD
Megjegyzés küldése