Hello!! Itt az új rész!!! :) Komikat kérhetek?! :$ Na mindegy azért hoztam új részt, úgyhogy jó olvasást!!!!! ;) puszi xxx
Dan elment a barátnőjéhez Sarah-hoz,így ketten maradtunk Lottie-val. Neki gatyát, nekem meg cipőt kellett vennie, ezért arra gondoltunk, hogy ebéd után elmegyünk a plázába, és próbálunk nem milliókért cuccokat nézni. Addig egy jó kis horror volt betervezve. Megcsináltuk a kanapé előtt a helyet, és üdítőért, meg kukoricáért mentem ki a konyhába. A konyhaablakunk pont a főútra nézett. Annyira nem szerettem ott lakni, mert nagyon zajos, de mit tudok tenni?! Miközben pattogott a popcorn leültem a pulthoz, és bámultam ki az ablakon. Ahogy néztem az autókat, a szemeim majdnem lecsukódtak, de megláttam valamit, amitől kistányér méretűre kerekedtek. Megpillantottam a One Direction turnébuszát.
- Lottie,Lottie,Lottie!!!!!!!! Ide most!!!!!- pattantam fel, és közben sikítottam be barátnőmnek.
- Mi történt? Már megint fölgyulladt a mikróóóóóó.....- húzta el a mondat végét, mert ő is látta a sikítozásom okát.
- Te, én most fogom feldobni a talpam az 100%!!!!
- Én is....- mondta.
- Gyere már ki!!- néztem rá, és mivel láttam az értetlen arckifejezését folytattam- Figyu! Itt van a One Direction a házunk előtt. Az az öt fiú akik megváltoztatták az életünket. Te hagynád őket most elsétálni?! Igaz, hogy 3hét múlva úgyis találkoznánk velük, de ez most nem téma. Na gyere!!- megfogtam a kezét, és elkezdtem húzni az ajtó felé.
- Várj! A popcorn!!!- húzta ki a kezét a kezemből. Odament a mikróhoz, és kinyitotta az ajtaját- Csak nehogy úgy járjunk, mint a múltkor!!
Hát igen...Szerencsére nem lett tűz, de már füstölt a mikró. Az én szerencsétlen formám...Kinyitottuk az ajtót, és kimentünk. Pont kiszálltak a fiúk, és ahogy megláttam Zaynt kicsit elbizonytalanodtam. Persze máskor a "Sophie" névre nem hallgatok, csak a "Mrs.Malik"-ra, de ahogy most megpillantottam...kicsit megijedtem őszintén szólva. Mivel én megálltam Lottie is, és csak bámultuk a fiúkat. Érdekes látványt nyújtottunk, és a fiúk észrevettek minket. Pontosabban először Loui, aztán szólt a fiúknak, akik rögtön idenéztek, majd elmosolyodtak, és felénk vették az irányt. Elkezdtem remegni. Egyre közelebb értek, és amikor már itt voltak, Niall megszólalt, a többiek pedig csak integettek.
- Sziasztok lányok!!
- Szi...szi...sziasztok!- nyögtem ki, és talán egy kicsit el is pirultam, de Lottie meg se tudott szólalni.
- Mi a nevetek?- kérdezte Zayn. Na most díjat érdemeltem volna, hogy ki tudtam erőszakolni magamból valamit:
- Az...enyém Lottie...nem...ő a barátnőm Lottie én pedig Sophie vagyok...- nagy zavaromban inkább lehajtottam a fejem.
- Nyugi, lazítsatok! Mi is ugyanolyan tini fiúk vagyunk, mint ti!- Liam. Ellenkeztem volna, de inkább ezt most kihagytam, inkább csak mosolyogtam, Lottie-val együtt.
- Ki a kedvenc?- Harry.
- Nekem te!- vágta rá Lottie. Ahogy mindenki rávigyorgott, vörös lett a feje és lehajtotta azt.
- Ohh...de aranyos vagy!- indult el felé Harry, mire Lottie felnézett. Miközben ők ölelgették egymást, a fiúk felém fordultak, az én válaszomra várva.
- Hát...ööö....nekem...Zayn...- elhatároztam, hogy állom a tekintetüket, és nem pirulok el, de nem sikerült. Zayn csak elmosolyodott, és már indult is felém. Elkezdtem szorongni. Komolyan a kezem olyan módon remegett, mint talán még soha. Ahogy odaért, és megölelt, éreztem az illatát, és a mennyekben éreztem magam. Azt kívántam, bár soha ne érne véget ez az ölelés, de hát, ez nem lehetséges. Sajnos...Csináltunk fényképeket is, aztán Zayn felénk fordult.
- Jöttök majd a koncertünkre?- mivel már nem szorongtam(annyira) nyögdécselés nélkül tudtam beszélni.
- Persze. Ma van a szülinapom, és azt kaptam ajándékba, hogy Lottie és én elmehetünk a koncertetekre. Persze az is ajándék, méghozzá tök szupi, hogy most találkozhattam veletek!!- mosolyogtam rájuk.
- Akkor jó, és boldog szülinapot!!- mondták kórusban, mire én és Lottie kicsit fölnevettünk.
- Köszi.
- Na és mi a tervetek mára?- kérdezte Niall, miközben elővett egy szendvicset, és azt kezdte zabázni.
- Arra gondoltunk, hogy elmegyünk kicsit vásárolgatni, persze nem milliókért...- mosolygott Lottie.
- Hova?- Zayn.
- Pont itt ebben az utcában, van egy baromi nagy pláza, és oda- mutogattam a helyes irányba.
- Hány körül?- Louis.
- Fél háromkor- válaszolta kicsit furcsán nézve Lottie, hogy mi ez a sok kérdés.
- Oké. Hát akkor jó szórakozást. Nekünk most mennünk kell, de majd még találkozunk!- Harry.
- Hát igen...biztos...na jó akkor sziasztok!- mi csak szimplán integettük, de a fiúk odajöttek és megöleltek minket. Mi csak kábán néztük amíg beszállnak a buszukba, majd elhajtanak. Kb. rá két percre mentünk csak be a lakásba. A popcorn már kihűlt, de semmi kedvünk nem volt újra megcsinálni, ezért hideg popcornnal ültünk le filmet nézni.
*2 órával később*
Furcsa, hogy ma milyen kevesen vannak a plázában. Igazi tömegre számítottunk. Sokáig csak jártuk a boltokat, és felpróbáltunk ezt meg azt, de valahogy semelyik sem tetszett igazán. Mikor már elfáradtunk a sok járkálásban, beültünk egy ott lévő kávézóba. Lassan iszogattuk a kávét, és közben beszélgettünk, amikor valaki hátulról meglökte a hátam, és közben felkiáltott:
- HEART ATTACK!!!!!!!!!!!- én úgy megijedtem, hogy kiöntöttem a kávém, majd mérgesen hátrafordultam, de amint megláttam az ijesztgető(k) arcát/arcait, enyhült az arckifejezésem.
- Szia Louis drága!- mosolyogtam rá. A fiúk az eddig visszatartott röhögést "kiengedték".
- Szóval ezért kellett az a sok infó, mi?!- kérdezte Lottie, miközben a ruháját törölgette, amire ráfolyt a kiöntött kávém.
- Bocsi lányok, de ezt muszáj volt...- mondta Niall, miután abbahagyta a röhögést.
- Örülünk, hogy jól szórakoztatok!- mosolyogtam rájuk gúnyosan, mire megint felnevettek egy kicsit.
- Na akkor megyünk vásárolni?- kérdezte Harry. Mi egy kicsit meglepődtünk, de bólintottunk. Lottie és Harry, Zayn és én is jól eldumáltunk.
- Amúgy hanyadik szülinapodat ünnepeled?
- 17
- Igen?!- nézett rám elgondolkozva.
- Nem mondod!!- kérdeztem aggódva- ugye nem nézek ki többnek?
- Nem nyugi- röhögött.
- Hú...akkor oké, már nagyon megijedtem. Akkor miért néztél olyan...elgondolkozva?
- Ja semmi- mosolygott. Nem hittem el, de nem akartam erőltetni, ezért csak megvontam a vállam. Benéztünk egy boltba a fiúkkal, és ott láttam egy cuki kis cipőt. Felpróbáltam, és pont jó is volt, és nem akarok nagyképűsködni, de nagyon jól is állt nekem. Megnéztem az árát, és sokk ért.
- Mi az?- kérdezte Lottie.
- Apuék egy évig éjt nappallá téve dolgozhatnának, hogy megtudják venni ezt nekem...
- Akkor megkapod tőlem!- mosolygott rám Zayn. Óóó az a mosoly...
- Mi?! Biztos, hogy nem. Azt nem engedem. Mondj le róla!!
- Vedd szülinapi ajándéknak!- kacsintott.
- Már elég ajándék hogy itt vagy...- ezt nem akartam mondani. Éreztem, hogy elvörösödik a fejem.
- Tudom. De attól én még ezt meg szeretném venni neked, és ha nem engeded akkor itt szörnyű bunyó lesz...- felelte halkan.
- Rendben...- mondtam, de még mindig nem emeltem fel a fejem. Amúgy is magamon éreztem a többiek pillantását.
Miután Zayn megvette nekem a cipőt, Lottie-val elköszöntünk a srácoktól, mert már későre járt. Már indulni akartunk, amikor Zayn félrehívott.
- Sophie...szóval...izé...ma nagyon jól éreztem magam veled- most ő nem nézett a szemembe- és...el...elszeretném kérni a telefonszámod...
- Ööö...izé...szóval....én is....persze megadom...- én is nagyon zavarban voltam. Ez tuti, hogy csak egy álom. De akkor sose szeretnék fölébredni!! Bepötyögtem Zayn telefonjába a számom, majd adott egy puszit az arcomra, és elment. A fellegekben éreztem magam a puha ajkaitól. Miután hazaértem, apuéknak elmeséltem mindent, na meg persze ujjongva megköszöntem a jegyeket. Megvacsoráztam, lezuhanyoztam, és hulla fáradtan lefeküdtem. Már majdnem elaludtam, amikor pityegett a telóm. SMS-em jött. Nem tudom ki lehetett, ismeretlen szám volt.
Szia! Ma nagyon jól éreztem magam. Bocsi a késői üziért, de csak a mai nap jár a fejemben...Legyenek szép álmaid :) Zayn
Úristen!! A szívem majd kiugrott a helyéről. Gyorsan visszaírtam.
Szió!! Én is nagyon!! :) Legyenek neked is!! ;) U.I.: nem volt késői az üzi ;)
Miután elküldtem az üzenetet, rá kb 5 percre, mosollyal az arcomon aludtam el.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése